Keresés

Online jegyvásárlás

Társaságunk története

Az egyes részeiben a török hódoltság korában épült Rudas Fürdő 1696. december 1-én városi tulajdonba került, majd bérlők üzemeltették egészen 1866. április 19-ig, amikor Buda városa saját kezelésbe vette, így lényegében ezen időpontokra tehető vállalatunk alapításának kezdete.

A székesfőváros közgyűlése 1928. május 9-én 442. számú határozatában kimondta, hogy a főváros tulajdonában lévő Szt. Gellért, Rudas és Széchenyi Fürdők üzemét egyesíti. 1929-ben megtörtént a Szt. Gellért és a Rudas Fürdők igazgatásának egyesítése.

Budapest Székesfőváros Törvényhatóságának Tanácsa a 701/1931. tan. számú határozatával a tulajdonában lévő fürdő egyesítését határozta el. Az egyesítést a 199.496/1932. IX. sz. polgármesteri intézkedés foganatasította. A törvényhatósági bizottság 1933. január 18-án tartott közgyűlésén 27/1933. kgy. szám alatt az egyeztéshez hozzájárult és végül a belügyminiszter 1933. május 5-én kelt 78.419/1933-V. sz. leíratában azt jóváhagyta. Az üzem egyéni kereskedelmi cégként cégbírósági bajegyzést nyert, így 1933. január 1-től a Szt. Gellért, a Rudas és a Széchenyi Fürdők, valamint a székesfőváros 1916-ban alapított Ásványvízüzeme a Szt. Gellért fürdőbe helyezett központi igazgatással "Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai" néven, egyesített üzemként kezdett működni.

Ezen időszakban a főváros tulajdonában volt az előbbieken túlmenően két népfürdő, az 1911-ben a VI. ker. Palotai utcai kislakásos telepen épült tisztasági kád- és zuhanyfürdő és a IX. ker. Dandár utcában 1930-ban megnyílt tisztasági fürdő, továbbá ingyenes és fizető dunai uszodák is. 1935-ben a főváros megvette a Rác (Szent Imre) fürdőt.

A székesfőváros előterjesztésére a belügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben az 1949. évi X. tc. alapján községi vállalattá történő átalakítását, ezért Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága az 1949. június hó 8-án tartott közgyűlésén 117/1949.kgy. szám alatt alapítólevelet bocsátott ki, mellyel a "Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Községi Vállalat" létrejött, melynek kezelésében kerültek a főváros tulajdonában lévő fürdők mellett az államosított magánfürdők is. Az alapítólevelet a belügyminiszter 1949. június 4-én az 5.283/(4-1949) III-3. BM szám alatt hagyta jóvá.

 

Az alapítólevél a vállalat tárgyát, tevékenységi körét az alábbiakban határozta meg:

a) a főváros tulajdonában és kezelésében lévő fenntartása és hasznosítása,
b) a főváros területén fürdők és gyógyfürdők üzemben tartása,
c) a fürdőkben a közönség kényelmét és egészségét célzó szolgáltatások (fodrászat, kéz- és arcápolás, orvosi gyógymódok, orvosi rendelő fenntartása, gyógyszálló, étterem, árusítóhelyek fenntartása) nyújtása, e célból esetleg bérleti jogviszony létesítése.
 

A budapesti törvényszék mint cégbíróság a 3.278/1950. számú, 1950. március 6-án kelt végzésében 80.030 szám alatt - a később megszüntetett - községi vállalatok jegyzékébe a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Községi Vállalatot (Budapest XI., Kelenhegyi u. 4. sz.) bejegyezte.

A Fővárosi Tanács V.B. sz. 1957. március 26-i Fővárosi Közlönyben közzétett 55/1957.sz. határozata a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalatot vállalati rendszerben működő intézménnyé nyilvánította, és nevét ez év február 1-től Fővárosi Fürdőigazgatóságra változtatta.

 

A Fővárosi Tanács V.B. sz 1967. évi 514-es sz. határozatával vállalatunk az 1949. évi alapítólevelében írt tevékenységi körét az alábbiak szerint egészítette ki:

b. pontja helyett: a főváros területén lévő gyógyfürdők, valamint gyógy- és strandszállók tervezése, létesítése, üzemeletetése és fenntartása,
c. pont kiegészült: különféle szak- és mellékszolgáltatások.

A vállalat alapítólevele, tevékenységi köre a Fővárosi Tanács V. B. 1972. augusztus 2-i ülésének 404. sz. határozatával ismét kiegészítésre került az alábbiakkal:

"Ásványvíz palackozása, gyógyiszap csomagolása, ezek bel- és külföldi értékesítése. A fürdők területén reklámok és hirdetések közzététele."

A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 3685/1985. sz. végzésével az 1759. sz. cégjegyzékbe a Fővárosi Fürdőigazgatóság (Bp. V. Guszev u. 25.) közüzemi vállalatot 1985. július 5-én bejegyezte.

Az állami vállalatokról szóló, az 1984. évi 22. sz. tvr.-rel módosított 197. évi VI. tv.-ben foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Tanács V. B. 230/a/1985. sz. határozata alapján, a Pénzügyminisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal egyetértésével a Bp. Főv. Tan. V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága az 1985. november 4-én kelt létesítő határozatában az alábbiak szerint:

a) a vállalat elsődleges tevékenysége: Víztermelés, vízellátás-, szennyvízelvezetési és tisztítási, fürdőszolgáltatás.
b) a vállalat egyéb tevékenységei: Egyéb vízgazdálkodási tevékenység, vízgazdálkodási kutatás és fejlesztés, vízi építmények kivitelezése, vegyes kiskereskedelem, kereskedelmi vendéglátás, egyéb kereskedelmi szolgáltatás, kölcsönzés, egyéb idegenforgalmi szolgáltatás, ruhatár, csomag- és értékmegőrzés, szanatóriumi ellátás.

 

Az önkormányzati vállalat alapítása, Rt-vé történő átalakítása

A Fővárosi Fürdőigazgatóság, mint állami vállalat a Fővárosi Tanács irányítása és felügyelete alatt működött.

A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény vagyoni végrehajtása érdekében az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak Önkormányzatok tulajdonába adásáról kiadott 1991. évi XXXIIII. törvény alapján a Fővárosi Fürdőigazgatóság vagyona a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1991. évi december 30-án kelt XXIII-42/91/VÁB jelű határozatával (és annak kiegészítésével) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került.

A műemlék vonatkozásában az állami tulajdonból ideiglenesen ki nem adható műemlékekről szóló 83/1992. (V. 14.9) Korm.rendelet alapján azonban a Király és Rudas Fürdők állami tulajdonban maradtak, kezelőjük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, míg a Fővárosi Önkormányzatot ingyenes használatuk illeti, mely utóbbi ezen fürdőket társaságunk működteti. A két fürdő működtetésére vonatkozó megállapodás a KVI, a Fővárosi Önkormányzat és társaságunk között a mai napig sem jött létre, bár azt a Főváros elfogadta, de aláírásra a KVI-hez ezideig nem továbbította.

 

Az 1992. december 17-18-án kelt 1605/1992. sz. határozat a korábbi állami vállalat jogutódjaként létrehozta Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatóság cégnevű önkormányzati vállalatot, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonaként. A Fővárosi közgyűlés 1992. december 17-18-i ülésen hozott a 1603 és 1604/1992. sz. határozatai a Fővárosi Fürdőigazgatóságra, mint önkormányzati vállalatra bízta a korábban is általa kezelt vagyont, kivéve a Finn-Magyar Gyógyszálló Rt-ben és egyéb befektetésekben bírt vagyoni részeit, a Pascal strand fejlesztési területet és a szolgálati lakásokat. A teljes nevén Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatósági vállalat 1992. december 23-án kelt létesítő okirata pontosításait tartalmazó módosítást a Főpolgármester úr 1993. május 27-én írta alá, 1992. december 17-18-i visszamenőleges hatállyal. A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Fürdőigazgatóságot az 1069/1996. (VI.27.) sz. Főv. Kgy. határozatával 1996. július 1-vel egyszemélyes részvénytársasággá alakította át Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Rt. néven, 1138 Budapest, Népfürdő u. 38. sz. székhellyel, az 1933. január 1-től működő, eredetileg Budapest Székesfőváros Gyógyfürdő és Gyógyforrásai, 1957-től pedig Fővárosi Fürdőigazgatóság néven működő vállalata általános jogutódként.